Az Egri kék keringők röptetéséről 1978.



A röpcsapat kialakításának első lépése a szoktatás, ami ennél a fajtánál igen könnyű, lényege az, hogy kellő időben szükséges azt elkezdeni. Fiatal galambjainkat, - ha legalább 2-3 alkalommal néhány órára kizártuk a csapóba -, nyugodtan kiengedhetjük a tetőre, nem vesznek el. Nem hagyják el a tetőt, hacsak valamilyen rendkívüli körülmény fel nem riasztja őket. A kiszoktatást rögtön a fészek elhagyása után kell megkezdeni, mert a beöregedett fiatalok behajtása szinte lehetetlen.

Háromszori tetőn tartózkodás után meg lehet kezdeni a galambok rendszeres felhajtását. Naponta több alkalommal megismételjük ezt, evvel kényszerítjük galambjainkat a röpülésre. Abban az esetben, ha nincs beröptetett falkánk, nehezebb a fiatalokat együttes röpülésre szoktatni, de a kész röpcsapathoz hamar csatlakoznak. Rendszeres röptetéssel elérhető velük az 1-2 órás hosszidő.

A behajtott falka formában tartása már nehezebb feladat és huzamosabb időn keresztül nem is lehet azt biztosítani. Nem lehet azt elvárni galambjainktól, hogy állandóan versenyformában legyenek. Általában egy versenyre kitartó munkával jól felkészíthetők. A röptető versenyzők eltérő módszerekkel készítik fel a röpversenyre galambjaikat. Ismertetném alábbiakban az általam kipróbált módszert, amelynek helyességét az elért eredmények igazolják.

Röpcsapatom 50%-a kipróbált öreg galambokból áll, ezt kiegészítem fiatal galambokkal. Ezen összeállítás azért előnyös, mivel a fiatal galamboknál a fészekállapotra nem kell ügyelni. Az induló létszám a versenyre való felkészülés kezdetén 30-40 db. E nagyobb létszámú falkával kezdem el a verseny előtt 4-5 héttel a reggeli és késő délutáni röptetést 2-3 héten keresztül. A nagyobb létszámra azért van szükség, mivel nem mindegyik galamb bírja a nagyobb megterhelést különböző okok miatt (tollszerkezeti lazaság, vedlés, gyengébb kondíció stb.) Ezeket, a lejáró egyedeket a versenyfalkából könyörtelenül szelektálni kell.

A verseny előtt két héttel rátérek a naponként egyszeri röptetésre, amelynél már jelentkezik a hosszabb röpidő. Amíg a napi kétszeri hajtás idején a galambok háromnegyed óra és egy óra között szálltak, addig a napi egyszeri hajtásnál már egy és két óra közötti repülés érhető el. A verseny előtti héten térek rá a másnaponkénti hajtásra. A rendszeres edzés után a pihenőnapok beiktatása feltétlen növeli a teljesítményt, s elérhető, hogy a falka a verseny napjára éri el csúcsformáját.

A leírt kezelés és szelektálás után a megülés biztosra vehető, mivel az Egri galambok rendkívül összetartó képességgel rendelkeznek. Ez a jó tulajdonság hátránya is lehet a falkának, mert ha egy példány valamilyen okból hamarabb fárad, akkor az egész röpcsapat képes azt lekísérni és vele együtt megülni. Ezért van nagy jelentősége a felkészülés ideje alatti szelektálásnak.

A második igen fontos tényező a falka teljesítményének fokozására az etetés. Általában jó, ha a galambok több magféleséget kapnak. Így jobban hozzájutnak a szervezetükhöz szükséges tápanyagokhoz. Lényeges az eleségben az apró magvak nagyobb aránya. A felkészülés kezdete előtt még olajos mag nélküli keveréket etetek, majd a napi kétszeri hajtásra való áttéréskor kezdem az olajos magvakkal feljavított takarmányt adni a röpcsapatnak naponta két alkalommal. A takarmány összetétele ekkor 40-50% köles, 10% kukorica, 10% búza, 10% bükköny, a fennmaradó 20-30% repce, napraforgó és vegyes madáreleség. A versenynap előtt két héttel ezt az eleséget már nem keverék formájában, hanem magféleségenként adom a röpcsapatnak, végére hagyva azokat a magvakat, amelyeket a legszívesebben fogyasztják. Így a falka minden tagjának jut a különböző magféleségekből, s így biztosítható az egyforma kondíció. Nem állhat fenn az az eset, hogy az élelmesebbje kikapkodja a kalóriadúsabb magokat, míg a másiknak csak a kölesből jut.

Figyelemmel kell kísérnünk az időjárás alakulását is az etetés szempontjából. Pl. hirtelen beálló kánikulai hőségben nem indokolt az olajos magvak túlzott etetése, s ez esetben az eleség összetételét szükséges megváltoztatni. Nagy melegben az olajos magvak helyébe növelem a köles arányát. Meg kell jegyeznem, hogy kölestől nem fog a galamb soha elhízni, bármennyit is adunk belőle. Több napig tartó rossz idő esetén, ha galambjainkat kénytelenek vagyunk a padlásban tartani, szintén megváltoztatom az eleség arányát a köles javára.

A változatos takarmányozás mellett rendszeresen adagolok még havonta 5-6 napon keresztül az ivóvízben Philasol, vagy Philasol Cambi takarmány-kiegészítő vitaminkészítményeket. Különösen fontos a vitaminszükséglet biztosítása az őszi nagyvedelés idején, amikor a galambok új tollruhát kapnak. A hibátlan tollazat különben a jövő esztendő eredményes röptetésének alapja. (A Philasol adagolása: 1 liter vízben 1 kávés kanállal, amely egy alkalomra elegendő 50 galamb részére.)

A hetenként egyszeri fürdővíz, amelybe 2-3 csepp ánizsolajat teszünk, elősegíti a tollazat rendben tartását és elűzi a tolltetveket. Ezáltal galambjaink nyugodt pihenését, jó közérzetét is segítjük.

Összegezve az elmondottakat: az Egri kék keringőkből kitartó munkával, rendszeres röptetéssel, helyes tartással, változatos takarmányozással és könyörtelen szelektálással igen is lehet jó versenyfalkát kialakítani, s elérhető velük két-három óra közötti röpidő.

Ez szabadidőnk egy kisebb részét köti csak le, s jut idő emellett családunk más közös programjaira is.

Végezetül felemlítem, hogy az Egri galambokat egész télen lehet röptetni, nincs 5-6 hónapos holtszezon, amely más röpgalamboknál fennáll. Az elmagaslás veszélye a fajtánál minimálisnak mondható.


Mészáros István