Február
Baromfitenyésztés
1959 februári számából
Ebben a hónapban kell befejeznünk állományunk kiválogatását
s ha januárban elmúlasztottuk, ekkor kell papíron elkészítenünk
párosítási tervünket.
Újra hangsúlyozom: állataink párba állításakor döntő jelentőségű
tényező külső tulajdonságaik szigorú elbírálása, de talán még ennél
is fontosabb a származásuk. Ha eredményes tenyésztői munkát
óhajtunk végezni, akkor feltétlenül szükséges, hogy ismerjük vala-
mennyi egyedünk őseinek külső és belső tulajdonságait is, mert csak
azok az egyedek jelentenek valóban komoly tenyészértéket, ame-
lyeknek nemcsak a saját tulajdonságai kiválóak, hanem minél több
nemzedékre visszamenően, kivétel nélkül kiválóak voltak az ősök
tulajdonságai is. Elkerülhetetlenül szükséges tehát, hogy párosítási
tervünk elkészítésekor gondosan tanulmányozzuk és figyelembe ve-
gyük a galambjainkról vezetett származási lapok adatait. Csupán
így érhetjük el az általunk tenyésztett fajták tökéletesítését, az
egyedek tulajdonságainak megszakítás nélküli, folyamatos megjaví-
tását.
Baromfitenyésztés
1960 februári számából
Februárban elő kell készítenünk madarainkat a március elején
kezdődő, 7 hónapon át tartó termelőmunkára.
Különösen arra ügyeljünk, hogy állataink férőhelye féregmentes
legyen. Éppen ezért, mielőtt hozzáfognánk a párbaállításhoz, alapo-
san takarítsuk ki a tartózkodási helyüket. Nagytakarítás után a
mennyezetet, az oldalfalakat, a padozatot, a költető ládákat, páro-
sító rekeszeket és kalitkákat, a fészektányérokat, továbbá valamennyi
belső szerelési tárgyat meszeljük át.
Okszerű takarmányozással készítsük elő galambjainkat a tovább-
szaporítási időszakra. Adjunk a galamboknak meszet tartalmazó ta-
karmánykiegészítőket (futort, tört vakolatot, csontlisztet, tört tojás-
héjat stb.) Ne feledkezzünk meg azonban a többi takarmánykiegé-
szítő rendszeres adagolásáról sem. Állandóan előttük legyen egy-
egy marék tisztán tartott pékanyag, és föveny.
Zárva tartott galambjainknak a most felsorolt takarmányiegé-
szítőkön kívül szükségük van még antibiotikumokra, valamint vita-
minokra is.
Baromfitenyésztés
1960 augusztusi számából
Ha reggeli etetéskor valamelyik galambunk nem eszik a meg-
szokott mohósággal azonnal nézzük meg a csőrét. Ha a szájpadlás
hasítékában, valamint az orrjáratokban kocsonyaszerű, nyálkás, ra-
gacsos váladékot észlelünk, akkor nem kétséges, hogy a galamb
náthás. A közönséges nátha nem súlyos betegség, mégis elég sok
galambunk pusztul el miatta, mert a betegség előrehaladott állapotá-
ban a szemes eleség egyik magja beleragadhat a szájpadlás hasíté-
kában felgyülemlett kocsonyás váladékába, a galamb nem tudja sem
lenyelni, sem kirázni a beleragadt magot, amely elzárva a nyelő-
csövet, lehetetlenné teszi a további táplálkozást. Ha nem sietünk
kellő időben beteg állataink segítségére, éhen pusztul.
|